A ló testbeszéde és kommunikációja

A lovak még őrzik vadon élő társaik testbeszédének nagy részét, de aki nem ismeri ezt a "nyelvet", az nehezen tud bánni ezekkel a csodás állatokkal.

A lovak tulajdonképpen nem is igazán szelídültek meg. A kutyák, házimacskák, de még a vadászgörények testbeszéde is eltér vadon élő társaikétól, de a lovaké nem! Ez azért lehet, mert nem alkalmazkodtak az emberhez jelentősebben, ezért is tud könnyen visszavadulni egy kiskorától az ember közelében élő ló. De aki ismeri a lovakat, az könnyen meg tud szelidíteni egy teljesen vad lovat is akár egy hét alatt. Aki viszont nem, az nem boldogul a házi-lovakkal sem!

A lovak társas élőlények, így a kommunikáció nagyon fontos eleme az életüknek. Ha a vadlovak nem tudnának magas szinten kommunikálni, könnyen pumák vagy farkasok prédájává válhatnának, így viszont általában megvédik egymást a támadó vadaktól, vagy még időben menekülni kezdenek. A lovak ugyanis csak akkor támadnak, mikor már biztos, hogy nincs más megoldás, alapvetően menekülő állatok. A ménest - a közhiedelemmel ellentétben - egy kanca vezeti, s a mén feladata társai védelmezése. Ez egyébként az elefántoknál is így van. A lovak testbeszédének fontos eleme a fül. A legalapvetőbb szándékaikat fülük állásáal fejezik ki.

Ha a ló hátracsapja füleit, azaz sunyít, akkor kész a támadásra (harapás, rúgás), ha pedig a fogait is csikorgatja, akkor még elszántabb. Az esetek többségében ugyan ez csak blöff, de azért nem árt vigyázni. Az előre álló fülek érdeklődést mutatnak, míg a fülek folyamatos forgatása sokszor a veszély forrását próbálja felmérni. Ha a ló egyik füle előre, a másik pedig hátra felé áll, a ló teste pedig nincs megfeszülve, egyik lábát esetleg még pihenteti is, akkor a ló nagy valószínűséggel elégedett.

A ló gyakran bakol (más szóval bokkol), azaz hatalmasat ugrik a levegőbe, hátát felgörbíti, vagy két lábával kirúg a levegőbe. Ez nem fenyegetés, de nem érdemes ilyenkor a ló útjába állni. :) A ló ilyenkor mindössze nagyon-nagyon boldog, ezért ugrándozik. A régóta szűk helyen tartott lovak gyakran kezdenek bakolni, ha újra szabadok lehetnek. A ródeoversenyeket bakoló lovak azonban korántsem jókedvükből bakolnak, hanem egy bőrszíjtól, mely ágyékuknál van megszorítva, s az állatok húsába vág. A megvadult lovak ezt próbálják valahogyan leszedni magukról.

Az ágaskodás lehet hasonló a bakoláshoz, azaz a ló csak boldogságában ágaskodik, de az ijedtség is kiválthatja belőle ezt a viselkedést, no meg persze a verekedés más lovakkal (csődörök esetében).

Ezek persze csak a legalapvetőbb testjelzések, aki lovakkal foglalkozik, az többet tud mindezekről. :)

Bocsika, képeket nem tudtam berakni, mert nem jelentek meg...

 

 

Oldal: A ló testbeszéde és kommunikációja
***GreatHorse-Aurelia lovas oldala*** - © 2008 - 2024 - greathorse.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat